rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Zöld tea az öregedés ellen

  • Zöld tea az öregedés ellenA zöld tea napjainkban fogyókúrás programok részeként vált közismertté. Azt viszont nem mindenki tudja, hogy a tea Ázsiában már évezredek óta közkedvelt, mivel gyógyítja a fejfájást, depressziót, elöli a káros baktériumokat. A zöld tea antioxidánsai védik az érrendszert a meszesedéstől, a rendszeresen zöld teát fogyasztó ember koránál jóval fiatalabbnak tűnik, gondoljunk csak Japánra, ahol a száz év fölöttiek aránya a világon a legnagyobb és a civilizáció káros hatásai ellenére ez az arány továbbra is folyamatosan növekszik.

    A zöld tea antioxidánsainak szerepe a fiatalság megőrzésében. Az oxigén nélkülözhetetlen az emberi élethez, azonban kétélű fegyver, egyszerre jó- és rosszindulatú. A belélegzett oxigén szervezetünk minden egyes sejtjéhez eljut és kulcsszerepet játszik az anyagcserében.

    Ugyanakkor a normális anyagcsere folyamatok során az oxigénből veszélyes szabad gyökök is keletkeznek. Az aktív oxigén, mint minden más szabad gyök azért veszélyes, mert rendkívül könnyen reakcióba lép bármivel szervezetünkben, ezáltal oxidálva rombolva sejtjeinket, a sejtmembránokat, a DNS-t, stb. Ez a folyamat olyan betegségekhez vezetnek mint pl. a rák, vagy az érelmeszesedés.


    Most koncentráljunk a sejthártyákat alkotó úgynevezett lipidek károsodására.

    Az aktív oxigén reakcióba lép a sejthártyát alkotó lipidekkel, vagy másnéven zsírsavakkal, és a folyamat eredményeképpen lipid peroxid keletkezik, ami nem más, mint túl magas oxigéntartalmú zsírsav.

    A lipid peroxid az a káros anyag, melyet felelősnek tartanak a már említett rák, szív és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz kialakulásáért.

    Az életkor előre haladtával a lipid peroxid egyre könnyebben keletkezik, és egyre nehezebben távozik a szervezetből, így aztán felhalmozódik.

    A lipofuscin, ami a közismert májfoltokat alkotja szintén felhalmozódik az öregedés során, és mennyisége a korosodási folyamat előrehaladottságát jelzi.

    A lipofuscint lipid peroxid alkotja, tehát közvetlen kapcsolat mutatható ki a korosodás foka és a lipid peroxid mennyisége között.

    Az öregedés lassításának egyik módszere lehet, tehát az aktív oxigén és a lipid peroxid mennyiségének csökkentése a szervezetben.

    Állatkísérletek bebizonyították, hogy minél magasabb egy állat szöveteinek antioxidáns szintje, annál hosszabb az egyed élettartama.

    Ez tény azt sugallja, hogy hatékony antioxidánsok rendszeres fogyasztásával meghosszabbíthatjuk életünket.

    Régóta köztudott, hogy a zöldtea levele gazdag olyan anyagokban melyek magas antioxidáns kapacitással rendelkeznek.

    Ráadásul azt is kimutatták, hogy a zöldtea antioxidánsai kb. húszszor erősebbek az E-vitaminnál.

    Van azonban néhány hátulütője a zöldtea fogyasztásának.

    1: Nem mindenki szereti az ízét, cukorral édesítővel pedig már nem egészséges.

    2: Viszonylag magas a koffeintartalma.

    3: Ha nagy mennyiségű antioxidánst akarunk bevinni, bizony nem keveset kell fogyasztani belőle, ezáltal nagyon megterheljük szervezetünket koffeinnel.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.

  • 5 szál cigarettával egyezik meg egy joint károsító hatása

    A hosszútávú marihuána szívás jelentõs mértékben rontja a tüdõfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is.

  • Az ülõ életmóddal együtt jár a gyakoribb fejfájás

    Egy új kutatás szerint az ülõ életmódot folytatók esetében nagyobb a valószínûsége a gyakori fejfájások kialakulásának, mint az aktívabb életet élõknél.

    A 68 ezer felnõtt részvételével készült felmérés szerint 14 százalékkal nagyobb az esélyük a nem migrénes eredetû fejfájások kialakulására azoknak, akik nem sportolnak, mint az aktív életet élõknek. A jelenség azonban fordítva is igaz, vagyis a gyakori fejfájással élõk nagyobb valószínûséggel élnek mozgásszegény életet, mint azok, akik nem fejfájósak.

  • A szilikon fejlõdése

    A szilikongélt tartalmazó implantátumok jelentõs fejlõdésen mentek keresztül az elmúlt 40 év alatt, az orvostudomány öt generációjukat különíti el. A ma használt anyagok már szinte köszönõviszonyban sincsenek elõdeikkel.

    Az esztétikai sebészetet 1962-tõl, az elsõ szilikonimplantátum beültetésétõl számíthatjuk. Az elsõ mellnagyobbító beavatkozás Robert Gersuny osztrák orvos nevéhez fûzõdik, aki az 1890-es években kidolgozott paraffin-injekciós technikával dolgozott.

  • Az ember genetikai sokféleségének legrészletesebb térképe készült el

    Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb térképe készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképrõl a Nature tudományos folyóirat legújabb számában írtak a kutatók.

    Az elmúlt években a kutatók számos olyan genetikai tényezõt azonosítottak, amelyek befolyással vannak az emberi betegségekre. Ennek ellenére a rizikófaktorok legtöbbje mindmáig ismeretlen. A térképen dolgozó nemzetközi kutatók egy csoportja 2002 óta munkálkodott azon, hogy megkönnyítsék e rizikófaktorok felismerését.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • A sikeresen újraélesztettek évekig tovább élnek

    A hirtelen, váratlan szívhalálból újraélesztett emberek a következõ öt esztendõben sikeres, békés életre számíthatnak - derült ki német és ausztráliai kutatók közös tanulmányából, melyet a Critical Care szakfolyóirat közölt. Vannak, akik a hirtelen szívhalálból azért nem kísérlik meg az áldozat újraélesztését, mert úgy gondolják, a drámai esemény éppen azt bizonyítja, hogy az ott fekvõ menthetetlenül beteg, így semmi remény életének folytatására. Egy nemzetközi munkacsoport Jürgen Graf vezetésével öt éven át követte 354 ember sorsát, akiket hirtelen szívhalál miatt újraélesztettek.

  • Alzheimer kórt okozhat az álmatlanság?

    Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.

    A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem kutatói száz egészséges, 45 és 80 év közötti személyt vizsgáltak. Kimutatták, hogy azokban, akik egy órán belül ötnél több alkalommal riadnak fel, nagyobb a valószínûsége az úgynevezett amiloid plakkok felhalmozódásának.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethet

    A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethetA tudomány már régóta ismeri a rossz szájhigiénia és a különböző egészségi problémák közti összefüggéseket. A fogkövet, vagyis a dentális plakkot a fogak felszínén megtapadó baktériumok hozzák létre, amelyekből normális esetben is több millió tartózkodik a szájban. A nyálkahártyát és az immunrendszert is védhetik, egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánozni. A plakk megkeményedéséhez ugyanis elég csupán néhány, fogmosás nélküli nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal.

  • A túl sok folsav sem jó

    Budapest - A régebbi, megfigyeléses vizsgálatok arra utaltak, hogy rossz, ha valaki nem kap elég folsavat, de az új adatok szerint a túlságosan sok folsav sem tesz jót. A figyelmeztetõ eredményeket a Journal of he National Cancer Institute szakfolyóiratban közölték.

    A "folium" latinul azt jelenti: levél. A folsavat a múlt században, fölfedezése idején vitaminnak gondolták és megkapta a B 9 vitamin elnevezést, mert kiderült, hogy a zöld levelekben található anyagnak fontos szerepe van a sejtosztódásban.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.