rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szakértõk nem tartják megalapozottnak a rákbetegségek kialakulásának kockázatát vérnyomáscsökkentõknél

    Magas vérnyomás kezelésével foglalkozó szakorvosok nem tartják megalapozottnak azt a megállapítást, amely szerint a világ legnépszerûbb vérnyomáscsökkentõ szerei közül egyesek enyhén növelhetik a rákbetegségek kialakulásának kockázatát, és attól tartanak, hogy sok beteg a vizsgálat hatására esetleg nem szedi a számára szükséges tablettákat. Öt korábbi, összesen 60 ezer páciens bevonásával készült követéses vizsgálat eredményeinek elemzése után amerikai kutattók kapcsolatot találtak az úgynevezett angiotenzinreceptor-blokkoló szerek (ARB-k) szedése és a rákkockázat növekedése között.

  • Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomság

    Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomságMai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó:

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.

  • Kevesebb étel, lassabb öregedés

    Ha egy nap csak 300-500 kalóriával ennénk kevesebbet, akkor csökkenthetnénk az öregedés jeleit és tovább élhetnénk - állítja egy új tanulmány.

    A hormoncsökkenés akkor jelentkezik, ha elhagyjuk a nehéz ételeket, desszerteket. „Bebizonyosodott, hogy a kalória csökkentése ugyanolyan hatással van az emberekre, mint az állatokra.” – írta Edward Weiss tápanyag-és táplálkozástudományi docens. „A következõ lépés, hogy megfigyeljük, valóban csökkenti-e az életkorral járó szövetkárosodást.

  • Az éjszakai felriadások részben örökölhetõek?

    Az éjszakai felriadás, melytõl a gyerekek hirtelen sikítozni kezdenek, részben öröklõdik - állítja egy napokban megjelent tanulmány.

    "Az eredményeink azt mutatják, hogy a genetika is szerepet játszik az éjszakai felriadásban, bár a jelenséghez köthetõ géneket még nem sikerült beazonosítani - jelentették Bich Hong Nguyen és kollégái, a montreali Sacre-Coeur Kórház központjából. A jelentésben idézett korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy az alvajárás, alvás közbeni beszéd és a felriadás néhány esetében is szerepet játszanak a gének.

  • A krón-betegségben szenvedõ gyerekek elsõsorban a lelki problémák miatt hiányoznak az iskolából

    A gyulladásos bélbetegségben szenvedõ gyerekek a sok hiányzás miatt nehézségekkel küszködnek. Azonban ezek a hiányzások elsõsorban nem a betegség velejárói, hanem a lelki problémák következményei, mint péládul a depresszió - írja egy új tanulmány.

    Egy ohio-i gyerekkórház kutatói megvizsgáltak 11 és 17 év között gyerekeket, akik egy része gyulladásos bélbetegségekben szenvedett (ez általában a krónbetegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás volt), másik részük egészséges volt. A diákok egy kérdõíven beszámoltak a szellemi egészségükrõl, az iskolában való szereplésükrõl és életminõségükrõl.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • Tíz tévhit az egészséggel szemben

    A zsíros ételek pattanást okoznak?! Olvasás során a félhomály rontja a látást? A barnított bõr véd a naptól? A haj és a köröm tovább nõ a halál után? ...

    Az szervezetünkben lejátszódó folyamatok kapcsán élõ hiedelmeink eredetére legtöbbször nem derül fény, a legtöbb valószínûleg babonaként szállt apáról fiúra és anyáról leányra. Összeállításunkban a leggyakoribb és leginkább bevett mítoszokat cáfoljuk.

  • A szomszédunkat is okolhatjuk a magas vérnyomás miatt

    A környezet, a szomszédság is befolyásolja a hipertónia kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók.

    A tanulmány szerint, amely az Epidemiology címû szaklapban látott napvilágot, azoknál az egyéneknél, akik jobb környéken élnek, ahol több a lehetõség a testedzésre, kisebb a bûnözés, s jobbak az élelmiszerüzletek, ráadásul kialakult egy helyi közösség, csekélyebb a rizikója a magas vérnyomásnak.

  • A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben

    A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben, így kikerülheti az õt "támadó" gyógyszereket, késõbb pedig feléledve és szaporodva AIDS-betegséghez vezethet - közölték amerikai kutatók a Nature Medicine címû szakfolyóirat vasárnap megjelent számában. Kathleen Collins a Michigani Egyetem kutatója csoportjával megállapította, hogy a HIV-vírus képes megfertõzni a hosszú élettartamú csontvelõi vérképzõ õssejteket. Collins szerint a vírus szunnyadó állapotban van a csontvelõi õssejtekben, majd amikor azok vérsejtekké fejlõdnek, újra aktiválhatja magát, ezáltal újraélesztheti a fertõzést is.

  • Környezetünk illata nagyban befolyásolja álmainkat

    Az álmok érzelmi színezetét befolyásolja a szoba vagy a környezet illata is - állapította meg egy német kísérlet. Boris Stuck, a mannheimi egyetem professzora tizenöt önként jelentkezõ nõ álmát vizsgálta.

    A nõk egy olyan szobában aludtak, amelyben rózsaillat terjengett. Az álom gyors szemmozgásos (R.E.M.) szakasza után felébresztett kísérleti alanyok kellemes álmokról számoltak be. Az orvos a kísérletet megismételte romlott tojás szagával is, ám ez kellemetlen, nyugtalan álmokat szült.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Összefüggés az alvászavar, a depresszió és az elhízás között

    Szeged - Az emberi szervezet ciklikus mûködését meghatározó cirkadián ritmuson keresztül összefüggés mutatható ki az alvászavar, a depresszió, az elhízás és más betegségek között - közölte Purebl György egyetemi adjunktus szerdán Szegeden.

    Az emberi szervezet napi ritmusa, a cirkadián ritmus egyénenként eltérõ hosszúságú, de valamivel több mint huszonnégy óra, így mindig késik, ezért állandóan szinkronizálni kell - mondta a szakember az Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája Elme Mater címû sorozatának részeként tartott elõadásán.

  • A sok munka kapcsolatban állhat a depresszió gyakoribb elõfordulásával

    Norvég kutatók a túlórák lehetséges következményeivel foglalkoztak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a többet dolgozóknak jobban kell-e tartaniuk a depressziótól.

    1350 olyan dolgozóval töltettek ki megfelelõ kérdõíveket, akik heti 41 és 100 óra között dolgoztak és 9000 emberrel akik 40 óra alatt maradtak. A többletmunka lényegesen magasabb valószínûséggel volt kapcsolatos pszichés betegségekkel. Férfiaknál az arány 12,5 százalék volt az összehasonlító csoport 9 százalékával szemben, nõknél 11 a 7 százalékkal szemben.