A napi stressz, az idõjárás változásai, vagy egy késõ esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elõ a beteg életében. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvetõ funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elõ. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívmûködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés.
A pihentetõ, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentetõ alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentráció zavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán.
Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány hosszútávú hatásaival, melyek alapján állíthatjuk, hogy a nem megfelelõ minõségû, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.
Az álmatlanság kezelésével az elsõ tünetek jelentkezésekor rendszerint otthon próbálkoznak a betegek. Alvási körülményeiket változtatják, kerülik az esti kiadós étkezéseket, gyakori módszer egy pohár meleg tej vagy gyógytea elfogyasztása lefekvés elõtt. Ezek a módszerek egy-egy stresszesebb idõszakban valóban jó szolgálatot tehetnek, de ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése.
Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb - belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai - eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethetõ. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelõorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.
A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:
- Az álmatlanság a hét több, mint 4 napján jelentkezik.
- Jelentõs minõségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítõképesség romlása.
- Az elalváshoz szükséges idõ meghaladja a 30 percet.
- Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
- Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.