Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövõdmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség elsõ, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebbõl a szempontból.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A 2-es típusú cukorbaj elsõdleges rizikótényezõje az elhízás (különösen a hasra történõ, úgynevezett alma-típusú), illetve az ezzel összefüggõ mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint.
- A terhesség során azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következõ terhesség erõteljesebb nyomon követésére.
- Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké.
- Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy rendellenes mûködése), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma.
A stressz, mint rizikófaktor
Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot.
Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint, már az élet elsõ két évében megjelenõ stressz-faktorok növelik az esélyét egy késõbbi cukorbetegségnek.
A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz elõszobái.
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségû inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelõdés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény.
A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Fontos tudni, hogy megfelelõ kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezõtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.