A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához. A patkányokon végzett vizsgálatok során az állatok egy része nem kapott étrend-kiegészítést, egy részük BPA-val szennyezett, egy másik csoport szójában gazdag tápot kapott, míg a negyedik csoport étrendjében nagyobb mennyiségû szója és a BPA is helyet kapott. Az állatokkal annyi BPA-t etettek, hogy a vérükben a vegyület mennyisége megfeleljen az emberekben is mérthetõ koncentrációnak. A feletetett szója mennyiségét szintén úgy állították be, hogy annak egyik alkotójának, a geniszteinnek, a koncentrációja megegyezzen a szóját gyakran fogyasztók vérében mérttel.

A BPA-val szennyezett, szójában szegény étrenden tartott állatok számottevõen többet szorongtak. A kutatók megfigyelték, hogy a félelemre és stresszre való reagálásban fontos agyrészben, az amygdalában, több gén mûködése megváltozott. Néhány receptor génjének megváltozott mûködése miatt módosult a társas viselkedést is befolyásoló oxitocin érzékelése a szervezetben. A szójában gazdag táplálékot fogyasztó állatoknál nem észleltek hasonló elváltozásokat.

Hogy a hormonális rendszert befolyásoló fitoösztrogéneket tartalmazó szója milyen módon szüntette meg a BPA károsító hatását, nem derült ki a vizsgálatokból.