Mint Bert Vogelstein kutatásvezetõ, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa kiemelte, a daganat jelenlétének elsõ húsz évében kell megpróbálni kimutatni a rákos elváltozást.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Nature tudományos magazin csütörtöki számában ismertetett tanulmányban Vogelstein kutatócsoportja a brit Wellcome Trust Sanger Intézet és a Cambridge-i Egyetem genetikusaival dolgozott együtt. A kutatók hasnyálmirigyrákban elhunyt emberektõl vettek szövetmintákat közvetlenül haláluk után a boncoláskor, valamint három olyan embertõl is, akiknél mûtéti úton távolították el a daganatot.
A genetikai vizsgálatoknál a tumorban jelenlévõ mutációkat egyfajta molekuláris óraként használták, hogy visszaszámolva megállapítsák a daganat keletkezési idejét. A DNS-molekulában lezajló génmutációk sebességét ugyanis ki lehet számítani, azt pedig már tudták a kutatók, hogy mely mutációk függenek össze a hasnyálmirigy rákjával.
A vizsgálatban összehasonlították az elsõdleges daganat, valamint az áttétként a májban és egyéb szervekben kialakult tumor DNS-mutációit. A génmutációk így megalkotott családfája tartalmaz minden lépést, amint a folyamatban az egymást követõ generációknál újabb és újabb génmutációk járultak a kezdeti állapothoz.
A kutatók becslése szerint átlagosan 11,7 év szükséges ahhoz, míg a rákmegelõzõ állapotból az elsõ valódi ráksejtek kifejlõdnek. További 6,8 évig tart, amíg a daganat növekszik, és az elsõ ráksejtek valahol másutt jelennek meg a testben, majd átlagosan 2,7 év múlva meghal a páciens.
A hasnyálmirigyet azonban nehéz megközelíteni diagnosztikai céllal, a mégis fellelt tumor eltávolítása pedig bonyolult mûtétet igényel. A kutatócsoport most olyan módszert keres, amellyel a mutálódott DNS már a rákmegelõzõ állapotban kimutatható a vérbõl.