2024.04.19. - Emma

Az Alzheimer-kór legjobb fölismerõje a család

Az Alzheimer-kór legjobb fölismerõje a család
Alzheimer-kór gyanúja esetén a pszichiáterek bonyolult és idõigényes vizsgálatokat végeznek a föltételezett betegen. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy ehelyett a családtagok vagy közeli barátok kétperces kérdõív kitöltésével pontosabb diagnózist szolgáltatnak, mint az elmegyógyász és a páciens együtt.

Alois Alzheimer német ideggyógyász 1907-ben, egyik betegénél tapasztalta a gondolkodás, a szellemi teljesítõképesség olyan romlását, amilyennel korábban még nem találkozott és ami tankönyveiben sem szerepelt.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Részletesen leírta az esetet és korunkban mind több pszichiáter ismerte fel ezt a kórképet saját klinikai gyakorlatában.

A betegség oka egyelõre nem ismert és gyógyítása sem megoldott. Az életkor elõrehaladtával mind gyakoribbá válik. Becslések szerint hazánkban 100 ezer, Alzheimer-kórban szenvedõ ember lehet.

A kórkép egyértelmû fölismerése, bizonyítása nem könnyû, fõleg a korai szakaszban. A kutatók olyan laboratóriumi vagy mûszeres eltéréseket, biomarkereket keresnek, amelyek megbízhatóan és már a betegség kezdetén jelzik a kórfolyamatot.

Megbízható biomarkernek tartják a csontvelõfolyadékban bizonyos alkotóelemek kóros szintjét, illetve különleges mûszerrel az Alzheimer-kórra jellemzõ agyi gócok kimutatását, de ezek meghatározása bonyolult, a beteg számára pedig kellemetlen és igen drága eljárás.

Az elmegyógyászok bonyolult, gondolkodási teljesítményt jelzõ technikákat használnak, szavakra visszaemlékezés vagy formák összehasonlításából álló listák alkalmazásával. A Brain szakfolyóiratban James Galvin és munkacsoportja most az AD8 kérdõívet javasolja erre a feladatra.

A kutatók által összeállított, nyolc kérdésbõl álló listát a páciens családtagjai vagy közeli barátai töltik ki. Õk sokkal korábban észreveszik a tüneteket, amelyek jelzik az Alzheimer-kór kezdetét. Megfigyelik az ítélõképesség korai romlását, például pénzügyi döntésekben vagy a hobbi iránti érdeklõdés csökkenését.

Érzékelik, ha a vizsgált személy ismételten meséli el ugyanazt a történetet, ha elfelejti, milyen hónap vagy év van éppen, megfeledkezik fontos programokról és általában emlékezeti zavarai támadnak. Ha a közvetlen hozzátartozók a nyolc kérdésre két perc alatt olyan választ adnak, hogy a páciensnél ezek a gondok többségükben megjelentek, a betegség valószínûleg elkezdõdött.