A változás kora utáni idõszakban végzett fizikai tevékenység jelentõsen csökkenti az emlõrák kifejlõdésének kockázatát. Csaknem százezer nõ vizsgálata alapján készült tanulmány. Évek óta számos vizsgálat igazolta, hogy a koszorúér-betegség megelõzésére alapvetõen szükséges a rendszeres testmozgás, fizikai munka vagy sport.
Újabb adatok azt jelzik, hogy a rosszindulatú daganatok kifejlõdése ellen is fontos védõ hatást jelent a mozgás.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Csaknem hét esztendei megfigyelési idõ után azt találták, hogy 16 százalékkal ritkábban kaptak emlõrákot azok a nõk, akik az utolsó tíz esztendõben heti 7 óránál többet töltöttek mérsékelt-erõs fizikai tevékenységgel, mint azok, akik keveset mozogtak. A fiatalkori mozgás az emlõrák kockázatát nem befolyásolta.
Az Egyesült Királyságban Rachel Thomson, az angol Rákkutató Alapítvány egyik vezetõje kiszámolta, hogy a szigetországban évente mintegy 5500 asszony nem lenne emlõrákos, ha minden nõ naponta legalább 45 percet lendületesen mozogna. Ehhez nem kell a fitnesz-szalonba beiratkozni. Elég a szokásosnál kissé gyorsabb gyaloglás.
Az angol szakértõk szerint a bélrendszer rosszindulatú daganatos betegségei is jelentõsen csökkenthetõk mozgással. Ezzel Angliában évente 4600 ilyen esetet lehetne megelõzni. A rákkutatók ezért indították el az együtt gyaloglás programot.
A legújabb vizsgálatuk csaknem százezer 50-71 éves nõ adatainak földolgozásával történt. Ez a tanulmány is egyértelmûen azt bizonyította, hogy sokkal kisebb eséllyel kapnak emlõrákot azok, akik napjukat nemcsak ülõmunkával töltötték, hanem bármilyen módon, kedvük szerint gyalogoltak, kocogtak vagy bicikliztek naponta, legalább 45 percet.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a védõ hatás a legszokványosabb háztartási munkákra, emelgetésre, rakodásra is vonatkozik, szemben azzal, ha valaki általában csak üldögél, vagy a tévét nézi.