Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az összefüggés emberre ilyen mértékben nem igaz, de azt régóta vizsgálják, hogyha sikerülne olyan gyógyszert létrehozni, mely lassítja az emberi szívmûködést, az nem lenne-e kedvezõ hatású szívbetegségekben.
Már évtizedekkel korábban megjelent egy gyógyszercsoport, a bétablokkolók, melyek bizonyos szíveltérésekben igen fontos, javító szerepet játszanak. Ezeknek a készítményeknek azonban sokféle, egyéb hatása is van, mint a szív lassítása és ez bonyolította a helyzetet.
Néhány éve a kutatók kifejlesztettek egy olyan gyógyszert, mely a szívben lévõ ingerképzõ-ingervezetõ rendszerben bizonyos ionáramlási folyamatot befolyásol, ezáltal a szívmûködés lassúbb lesz. Az ivabradin nevû készítménnyel végzett hatalmas tanulmányt, az angol címébõl alkotott betûszó alapján SHIFT vizsgálat eredményeit a kongresszusi ismertetés mellett az angol orvosi hetilap, a Lancet közölte.
A részt vevõ 6558 szívelégtelenségben szenvedõ beteget 37 országban gyûjtötték össze és kezelték szigorúan ellenõrzött, azonos feltételek szerint. A betegek fele szedett ivabradint a jelenleg javasolt gyógyszerek mellé, a többiek a most optimális kezelést kapták. A nemzetközi munkacsoport a svéd Karl Swedberg vezetésével kimutatta, hogy a szívmûködést lassító ivabradin jelentõsen javítja a szívelégtelenségben szenvedõ betegek állapotát.
Gondos orvosi ellenõrzés mellett bizonyos betegségekben a szívmûködés lassítása a vizsgálat tanúsága szerint csökkenti a kórházba visszakerülés esélyeit és javítja a túlélést.