2024.04.20. - Tivadar

A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra
A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Bizonyos betegségekben, vagy a kor elõrehaladásával elõfordul, hogy ez az óramû pontosságú ritmusképzés fölborul: a pitvarok igen szaporán húzódnak össze, remegnek és ezek az ingerek szabálytalanul, össze-vissza vezetõdnek le a szívkamrákba. Ez a leggyakoribb szívritmuszavar és az okot nem mindig lehet tisztázni. Most egy meghökkentõ összefüggésre derült fény egy nemzetközi kutatócsoport munkájának eredményeként.

Évtizedekkel korábban fölvetõdött, hogy az egészségügyben dolgozóknál foglalkozásuk miatt eleve kötelezõ a rendszeres orvosi vizsgálat. Ha hozzájárulnak, hogy nevük nélkül, de ezeket az egészségügyi adataikat tudományos célra fölhasználják, sok ezer nõ és férfi sokféle adatát lehet értékelni.

Ezzel kapcsolatban a nõk egészségének vizsgálata, angolul Women's Health Study (WHS) már évek óta igen érdekes megfigyelésekre adott lehetõséget. A tanulmányban 39 876, egészséges egészségügyi dolgozó különbözõ adatait hasonlították össze. Most David Conen vezetésével egy munkacsoport azon nõk szívének állapotát hasonlította össze, akiknek a születési testsúlya pontosan ismert volt.

Ezek a születési adatok 27 982 orvosnõ, ápolónõ, asszisztens adattárában szerepeltek. A megfigyelési idõ átlagosan meghaladta a 14 évet. A tanulmány kezdetén a résztvevõk 45 évesnél fiatalabbak voltak és szívritmuszavar egyiküknél nem sem volt észlelhetõ.

A pitvarremegés, a fibrilláció a 14 esztendõ során a vizsgálati alanyok 2,6 százalékában jelent meg. Amikor a kutatók a résztvevõk születési testsúlya alapján sorba rendezték az adatokat, kiderült, hogy a nagyobb súlyú babák ritmuszavar kockázata felnõtt korukra arányosan növekedett.