Egyes bélben élõ baktériumok az allergia nagyobb arányát, krónikus gyomorbántalmakat, sõt elhízást okozhatnak a tehetõs, iparosodott társadalmakban élõ gyerekeknél olasz kutatók szerint.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élõ gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendõen sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"Eredményeink azt sugallják, hogy az étrendnek döntõ szerepe van a bélflóra kialakításában más lehetséges változókhoz képest, mint például az etnikum, higiénia, földrajzi elhelyezkedés vagy éghajlat" - foglalta össze Paolo Lionetti, a Firenzei Egyetem munkatársa.
Lionetti és csoportja elmélete szerint a bélflóra gazdagságának visszaszorulása az európai gyerekeknél a Burkina Fasóban élõkhöz képest azt jelezheti, hogy a cukor, a sok állati zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztása az iparosodott országokban gyors ütemben csökkenti a mikrobióta alkalmazkodási képességét.
A tanulmány megállapításai azon a tényen alapulnak, hogy az emberi egészség nagy mértékben függ a szervezetben és a test felszínén élõ mikroorganizmusok milliárdjaitól. Bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak, mások viszont szükségesek a megfelelõ emésztéshez.
Mint a kutatók írják, a fejlett nyugati országokban a higiénia javulásával, valamint az antibiotikumok és vakcinák alkalmazásával sikeresen ellenõrzés alá vonták a fertõzõ betegségeket a múlt század második felében. Ezzel egyidejûleg azonban olyan új betegségek szaporodtak el, mint az allergiák, autoimmun rendellenességek, gyulladásos bélbetegségek.
A Lionetti csoportja által vizsgált Burkina Fasó-i gyerekek két éves korukig anyatejen élnek, majd a kõkori emberekéhez hasonló étrenden, amely magvakat tartalmaz - például kölest -, hüvelyeseket - például fekete szemû babot - és sok zöldséget. Húst igen keveset esznek. A nyugati ember étrendjében ezzel szemben sok hús van, feldolgozott gabonák, cukor és zsír.
Mint a bélbaktériumok DNS-azonosításából kiderült, az afrikai gyerekek szervezetében sok olyan baktérium volt, amely segít a rostok lebontásában, emésztésében, míg az európai gyerekeknél hiányoztak ezek.