Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az elemzéshez felhasznált adatok két brit és egy finn tanulmányból származtak, mindhárom húsz évnél tovább követte nyomon a benne részt vevõ idõs embereket.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az agy patológiás elváltozásai nem feleltethetõk meg egyértelmûen a demencia életvitel során tapasztalható tüneteivel. Brayne az EurekAlert címû tudományos portálnak (www.eurekalert.org/pub_releases/) elmondta, hogy tanulmányuk ismét bizonyítja az egészség és az iskolázottság összefüggését, ezért nagy jelentõséggel bír annak eldöntésében, miként osszák el a rendelkezésre álló forrásokat.
A demencia megelõzésére alkalmas módszerek kifejlesztése világszerte egyre fontosabbá válik a kormányok számára, mivel a szellemi leépüléssel járó esetek száma várhatóan húszévente megduplázódik a világon, 2030-ra 66 millió, 2050-re pedig 115 millió ilyen eset lehet. Szakemberek arra számítanak, hogy az öregedõ társadalmakban a kialakuló helyzettel való megbirkózás költsége drámaian növekszik az elkövetkezõ évtizedekben.
A kutatócsoport számításai szerint, ha két évvel sikerülne kitolni a demencia megjelenését az ötven év fölöttieknél, az 2 millióval kevesebb esetet jelentene összesen világszerte a következõ 40 évben.