Szófordulatként gyakran elõfordul, hogy azt mondjuk: valamiért vagy valakiért megszakad a szívünk. Az ilyen tragikus esemény az orvostudományban azonban igen ritka: legtöbbször heveny szívinfarktus szövõdménye. A nemzetközi szívgyógyászat évek óta igyekszik pontosan fölmérni az életveszélyes helyzet elõfordulását.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ha megszakad a szív, az általában a bal szívkamra falának kiszakadását jelenti. Ritkábban a szív két kamrája közötti fal, a sövény kilyukadása következik be. Az elõzmény általában szívinfarktus: a koszorúér elzáródásának következtében az általa vérrel ellátott szívizomzat elhal, és többnyire néhány nap múlva hirtelen kiszakad. Ez súlyos helyzet, mert a vér nagy nyomással kiáramlik a szívburokba, kitölti azt, és ezáltal a vérkeringés igen erõsen akadályozottá válik. Ezt csak gyors fölismerés és azonnali szívsebészeti beavatkozás esetén lehet túlélni - napjainkban ez jó néhányszor sikerül is.
A GRACE munkacsoport betegei között 0,45 százalékban fordult elõ meghasadt szív, amely leggyakrabban infarktus következményeként jelent meg. A halálozási arány még a legkiválóbban fölszerelt klinikákon is 58 százalékos volt. Rendkívüli eredmény viszont, hogy az utóbbi évtizedek megelõzõ, gyógyszeres kezelése lényegesen csökkentette a szívfal átszakadásának elõfordulási gyakoriságát.
A heveny szívinfarktus korai fölismerése, a koszorúerek mûtéti és szívkatéteres kezelése óta a szívroham ilyen szövõdménye lényegesen ritkább. A régebbi statisztikákhoz viszonyítva a GRACE tanulmány adatai is a szívgyógyászat jelentõs fejlõdését bizonyítják.