2024.03.29. - Auguszta

Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát
Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Ez azt jelentheti, hogy a Parkinson-kór kialakulásában a környezeti és a genetikai tényezõk együttesen játszanak szerepet.

A DDT a szerves klórtartalmú rovarölõszerek közé tartozik. Svájci feltalálója, Paul Hermann Müller 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott, mert a szer kiváló eredménnyel irtotta a maláriát terjesztõ szúnyogokat, késõbb azonban kiderült, hogy mérgezõ hatású. A 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény a "piszkos tizenkettõ" elnevezésû vegyületcsoportba sorolta a DDT-t, és megtiltotta használatát.

Alexis Elbaz és Fabien Dutheil, az orvosi kutatásokkal foglalkozó francia INSERM munkatársai 101 Parkinson-kórral és 234 anélkül élõ férfi génállományát vizsgálták. A férfiak mindannyian a mezõgazdaságban dolgoztak, és sok klórozott szerves vegyületnek voltak kitéve munkájuk során.

A legnagyobb kockázatnövekedést azoknál találták, akik az ABCB1 jelû génbõl két példányt hordoztak. A kutatók szerint a gén egyfajta "pumpavegyületet" kódol, amely eltávolítja a toxikus anyagokat. Akik azonban két kópiát hordoznak ebbõl a változatból, azoknál a pumpa nem mûködik olyan hatékonyan - magyarázta Elbaz.