2024.03.29. - Auguszta

Napsütés és szívbetegség

Napsütés és szívbetegség
Miközben egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bõr rosszindulatú daganatainak kifejlõdésében, egy új, érdekes elmélet arra utal, hogy a napsugár nemcsak melegítõ hatásával, hanem más módon is kedvezõ, mivel tágíthatja az ereket. Az Európai Unió kutatóinak meglepõ elképzeléseit az European Heart Journal közölte.

Mind az orvosi szaksajtó, mind a média manapság fõleg arra hívja fel a figyelmet, hogy a napozás bõrrákot okozhat, ezért legjobb, ha igyekszünk elkerülni.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A nem túlzott napozás azonban kell az egészségnek. Eddigi ismereteink szerint a napsütés óvatos élvezetének kedvezõ hatása a melatonin és a D-vitamin. A melatonin fontos szerepet játszik a napszaki ritmus szabályozásában. Még nem megfelelõen tisztázott, de befolyásolja az immunrendszert és feltehetõleg a sejtmûködést is.

A D-vitamin az ultraibolya B-sugárzás hatására keletkezik a bõrben, hiányában azonban károsodik a csontrendszer kialakulása és épsége. Mióta a napozás veszélyeirõl ilyen sok szó esik, különbözõ ételek, táplálékkiegészítõk fogyasztásával javasolják a megfelelõ D-vitamin bevitelt.

Néhány éve Nobel-díjat kaptak azok a kutatók, akik tisztázták, hogy az ütõerek tágulásának legfontosabb tényezõje az ereket bélelõ sejtek által termelt gáz, a nitrogén-monoxid.

Martin Feelisch és nemzetközi munkacsoportja most arra hívja fel a figyelmet, hogy nitrogén-monoxid napsütés hatására nagy mennyiségben keletkezhet a bõrben is, bejuthat a vérkeringésbe és tágíthatja a koszorúereket, csökkentheti a vérnyomást.

Emlékeztetnek arra is, hogy negyven éve végzett, vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatos vizsgálatokban már fölfigyeltek arra, hogy a vérnyomás mindig alacsonyabb volt nyáron, mint télen. Ez egybevág a nitrogén-monoxid bõrben keletkezésének jelentõségével, hiszen ritkán gondolunk arra, hogy a bõr egyik legnagyobb szervünk: felszíne felnõttben átlagosan két négyzetméter.