Agyi katasztrófa esetén is van már katasztrófavédelem

A koponyába vért szállító erek szûkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát mûtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentõ, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.

A két gyógyító eljárást összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetõ elõadás az American Stroke Association nemzetközi kongresszusán hangzott el. Ha az agyi vérellátást biztosító erekben érszûkületet okozó, zsíros, majd elmeszesedõ párnák alakulnak ki, amelyeknél bármilyen okból az ér elzáródik, és ezért az agyszövet nem kap vért, agyi katasztrófa következik be. A beteg eszméletét veszti, megbénul, és gyors kezelésre van szüksége.

A korszerû diagnosztikai technikák segítségével megállapítható a nyaki ér belsejében a rosszullétet okozó szûkület helye. A sebész itt fölnyitja az eret, eltávolítja a szûkületet, és ha ez rövid idõ alatt megtörténik, jó eredményre lehet számítani.

A koszorúér szûkület kezelésére alkalmazott eljárás a finom fémhálóból kialakított henger, a stent behelyezése. Ilyenkor valamelyik verõéren keresztül katétert vezetnek a szív felszínén futó koszorúér beszûkült szakaszába: a stent az ér belsejében lévõ, rugalmas csõként újra lehetõvé teszi a vér áramlását.

Néhány éve elkészült a nyaki erekbe helyezhetõ stent is. Itt is katétert nyomnak föl a nyaki ütõérbe, a szûkület fölé. Ott lukacsos esernyõre emlékeztetõ kupolával akadályozzák meg alvadék, törmelék elúszását a szûkült területrõl az agyszövet irányába. Az ernyõ alatt folyik a munka: a szûkület megoldása, a stent behelyezése. Aztán a katétert kihúzzák, és ismét zavartalanul folyhat a vér.

Wayne Clark és munkatársai 117 amerikai és kanadai kórházban 2502 beteget kezeltek véletlenszerû kiválasztás alapján mûtéttel vagy stent behelyezésével. A beavatkozásra került személyek kétharmada férfi volt. A betegek sorsát csaknem három évig követték.

A kétféle gyógymód eredményessége lényegében nem különbözött. A részletes elemzés tanúsága szerint a betegek életkorának annyiban volt szerepe a beavatkozás utáni eseményekben, hogy stent beültetését követõen az idõs emberek között több volt a szövõdmény, mint mûtét után.

"Mindkét technika nagyszerû: most két, kitûnõ lehetõségünk van az ilyen betegek kezelésére" - mondta az elõadás utáni vitában a vizsgálat vezetõje.