A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A ráksejtek gyorsan szaporodnak, növekednek, ezért mind több oxigénre, vérre volna szükségük. A rosszindulatú daganatsejtek azonban csak kevés oxigént kapnak és ehhez kell alkalmazkodniuk. Ez egy gén segítségével történik, mely olyan fehérjének a termelõdését intézi, ami segíti a ráksejteket az oxigénben szegény körülmények túlélésére.
A HIF-1 nevû fehérje tehát létfontosságú a daganatsejtek életben maradásához és mint a vizsgálatból kiderült, a digoxin ennek a fehérjének a mennyiségét csökkenti. A rákkutatók sokféle hatásmódú gyógyszert vizsgálnak és a HIF-1 fehérjét gátló anyagok új lehetõséget kínáltak a daganatos betegségek gyógyítására.
Semenza háromezernél több forgalomban lév gyógyszert vizsgált ebbõl a szempontból. A több ezer készítménybõl 20 olyan anyag volt, mely kísérleti körülmények között a HIF-1 termelõdését 88 százaléknál nagyobb mértékben gátolta. Ezeknek a fele olyan gyógyszer volt, amit szívelégtelenség kezelésére alkalmaznak.
A kutatók azért választották ezek közül a digoxint, mert minden hatása és mellékhatása jól ismert. Laboratóriumban a ráksejtek növekedését a digoxin lassította, szaporodásukat gátolta. Daganatos egerekben is fékezõdött a rák növekedése és ezt a gyógyszer a HIF-1 fehérje szintjének csökkentése útján érte el. A kutatók azt is észlelték, hogy digoxinnal kezelt szívbetegekben bizonyos rosszindulatú daganatok ritkábban fordultak elõ.
A gyógyszerekkel foglalkozó szakemberek most azt vizsgálják, hogy a digoxinnak ez a hatása mennyiben különbözik a szívre kifejtett hatástól és a szer módosításával milyen mértékben lehetne a rákellenes tulajdonságot növelni.