Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására. Nagy-Britanniában a ReNeuron vállalkozás egy glasgow-i kórházzal együttmûködve magzati õssejtekbõl kitenyésztett sejtvonalat kíván alkalmazni. Az Egyesült Államokban mûködõ Geron cég több kórházi központtal karöltve emberi embrionális õssejtekbõl állít elõ idegrendszeri sejtelõalakokat, amelyek az állatkísérletek szerint képesek a károsodott gerincvelõ mûködését helyreállítani. Sarkadi Balázs magyarázata szerint a módszerek alapja, hogy a korai emberi õssejtek még valamennyi szövet vagy szerv helyreállítására képesek, így idegrendszeri károsodások gyógyítására is alkalmasak lehetnek.

Ugyanakkor az embrionális õssejtek a szervezetbe jutva súlyos daganatot, úgynevezett teratómát okoznak, tehát beültetésük esetén nagyobb lehet a kár, mint az esetleges haszon - figyelmeztet a kutatóorvos. "Ezért valamilyen irányban el kell indítani az átalakulásukat, és csak a már részlegesen átalakult elõsejteket (az úgynevezett progenitor sejteket) lehet a gyógyításban is alkalmazni."

A másik igen fontos szempont az idegen õssejtek ellen várhatóan fellépõ immunológiai védekezés, a sejtek kilökõdése. Ez kevésbé várható, amennyiben az õssejteket közvetlenül az idegrendszerbe (gerincvelõbe vagy agyba) juttatják, hiszen itt az immunrendszer nem tud olyan aktívan fellépni. Természetesen, ilyenkor a gyógykezelés egyéb veszélyei növekednek meg - elemzi a kezelés összetett hátterét Sarkadi.

Az akadémikus szerint az elõzetes állatkísérletek alapján remélhetõ, hogy a bejutott sejtek a sérült szövetek egy részét pótolják, vagy legalább olyan anyagokat bocsátanak ki a sérülés helyén, amelyek serkentik a szövetek saját helyreállító képességét fokozzák. A klinikai vizsgálatok elsõ fázisában az eljárás biztonságosságát mérik fel, amely a most alkalmazandó õssejt-sejtkészítmények esetében különösen fontos.

"Így, a Szküllák és Karübdiszek között hajózik jelenleg a helyreállító orvoslás, amelyben az õssejtek és a génkezelt sejtek alkalmazása mégis hatalmas áttörést ígér. Ezért is óriási dolog, hogy elindul a jól kontrollált klinikai kipróbálás, és a közeljövõben szerte a világban várhatók hasonló kísérleti programok" - véli Sarkadi akadémikus.

"Ezek természetesen kezdetben nem lehetnek széles körûek, elõször csak néhány, igen súlyos betegen próbálják ki az új módszereket. Az orvoslásban a káros hatások elkerülése éppen olyan fontos, mint az esetleges gyógyító hatások jól megtervezett felmérése, igazolása. Ezért olyan veszélyes a ma már számos helyen igazi szakmai háttér és engedély nélkül mûködõ "õssejtklinika" tevékenysége, ami sokszor a betegek anyagi kifosztását és gondatlan veszélyeztetését jelenti" - hangsúlyozta Sarkadi.

A hírekben most szereplõ mindkét esetben rendkívül széleskörû kutatás és állatkísérletes munka elõzte meg a tervezett klinikai alkalmazást, így a megfelelõ szakmai háttér és a megkapott engedélyek birtokában indulhat meg a klinikai kísérleti szakasz.