2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál

Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál
Washington - Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "Annyi idõs vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülõk két nagy nyaki verõeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelõs.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A vizsgálatnak 70 tíz és tizenhat év közötti résztvevõje volt: majd mindegyiküknél magas volt az úgynevezett "rossz koleszterin", az LDL (alacsony sûrûségû lipoprotein) szintje. Ugyanakkor alacsony volt a "jó koleszterin", a HDL (magas sûrûségû lipoprotein) szintje, s emelkedettek voltak bizonyos vérzsír, a trigliceridek értékei is. A résztvevõk közül 40 elhízott volt.

A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy ily fiatal korban kimutathatók-e az artériákban az érelmeszesedés tünetei, így azt vizsgálták, hogy mennyire vastagodott meg a verõerek falának legbelsõ rétege. Azt ugyan senki sem tudja pontosan, hogy egy egészséges tízéves gyerek verõereinek milyennek kell lenniük, mivel ilyen fiatal korban nem végeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések kimutatását célzó szûrõvizsgálatokat. Ugyanakkor ismert, hogy milyenek az idõsebbek artériái, s a vizsgálatoknál a kutatók a 45 évesek számára összeállított táblázatokkal vetették össze az adatokat. Mint kiderült, a gyerekek "artériás" kora 30 évvel volt több mint naptári éveik száma.

Geetha Raghuverr arra is rámutatott, hogy az elváltozások visszafejleszthetõk, amennyiben a gyerekek lefogynak és szakítanak a mozgásszegény életmóddal. Némely esetben koleszterincsökkentõ készítmények (sztatinok) is javallottak.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság kongresszusán két ausztrál vizsgálatról is beszámoltak. Julian Ayer, a sydneyi Royal Prince Alfred kórház kutatója 991 látszólag egészséges 5-15 év közötti gyereknél végezte el a szív ultrahangos vizsgálatát, s összefüggést talált a túlsúly és a szív bal pitvarának tágulata között. Ez az elváltozás kockázati tényezõnek számít bizonyos szívbetegségek és szívritmuszavarok, valamint a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulása szempontjából.

Walter Abnayaratna, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója viszont azt észlelte, hogy a túlsúlyos és elhízott gyermekek szíve a szívverések közötti szünetekben képtelen megfelelõen "ellazulni".