Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy ily fiatal korban kimutathatók-e az artériákban az érelmeszesedés tünetei, így azt vizsgálták, hogy mennyire vastagodott meg a verõerek falának legbelsõ rétege. Azt ugyan senki sem tudja pontosan, hogy egy egészséges tízéves gyerek verõereinek milyennek kell lenniük, mivel ilyen fiatal korban nem végeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések kimutatását célzó szûrõvizsgálatokat. Ugyanakkor ismert, hogy milyenek az idõsebbek artériái, s a vizsgálatoknál a kutatók a 45 évesek számára összeállított táblázatokkal vetették össze az adatokat. Mint kiderült, a gyerekek "artériás" kora 30 évvel volt több mint naptári éveik száma.
Geetha Raghuverr arra is rámutatott, hogy az elváltozások visszafejleszthetõk, amennyiben a gyerekek lefogynak és szakítanak a mozgásszegény életmóddal. Némely esetben koleszterincsökkentõ készítmények (sztatinok) is javallottak.
Az Amerikai Kardiológiai Társaság kongresszusán két ausztrál vizsgálatról is beszámoltak. Julian Ayer, a sydneyi Royal Prince Alfred kórház kutatója 991 látszólag egészséges 5-15 év közötti gyereknél végezte el a szív ultrahangos vizsgálatát, s összefüggést talált a túlsúly és a szív bal pitvarának tágulata között. Ez az elváltozás kockázati tényezõnek számít bizonyos szívbetegségek és szívritmuszavarok, valamint a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulása szempontjából.
Walter Abnayaratna, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója viszont azt észlelte, hogy a túlsúlyos és elhízott gyermekek szíve a szívverések közötti szünetekben képtelen megfelelõen "ellazulni".