2024.03.29. - Auguszta

A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?
Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A kanadai Nemzeti Levegõszennyezettségi Felügyelet óránként rögzíti a levegõ ózon-, nitrogén-dioxid-, kén-dioxid-, szén-monoxid- és különbözõ méretû szállópor-koncentrációját. A kutatók ezeket az adatokat használták fel vizsgálatuk során. Megállapították, hogy azokon a napokon, amikor az ózon koncentrációja magas volt, közel 15 százalékkal több beteg került kórházba vakbélgyulladással, mint a kevésbé szennyezett idõszakban. Kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szálló por esetében is hasonló, bár kevésbé kifejezett összefüggést találtak.

Érdekes, hogy a légszenyezettség hatása a nyári hónapokban mutatkozott meg a leginkább, amikor az emberek a legtöbb idõt töltik a szabad ég alatt. Dr. Gilaad G. Kaplan, a vizsgálat vezetõje elmondta, hogy a fejlõdõ országokban a vakbélgyulladás meglehetõsen ritka, azonban az iparosodás megindulásával a betegség is gyakoribbá válik.

Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a levegõ szennyezettsége egyéb gyulladásos állapotok kialakulását is elõsegíti. A legújabb kutatási eredmények tehát arra utalnak, hogy a levegõ minõségének javításával csökkenthetõ a vakbélgyulladás gyakorisága.

Vakbélgyulladásnak (appendicitis) nevezzük azt az állapotot, amikor a vakbélbõl kiinduló, hosszúkás függelék, a féregnyúlvány begyullad. A betegség viszonylag gyakori, a fejlett országokban a lakosság 5-10 százalékánál elõfordul. Mivel akár életveszélyes szövõdményekkel is járhat, vakbélgyulladás esetén azonnali mûtéti megoldásra van szükség. A vakbélgyulladásról orvosi jegyzetünkbõl részletesebben tájékozódhat.

Már szálló por is káros, és mennyiségének rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyákat, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést válthat ki. Ezenfelül a tüdõben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképzõdés is kialakulhat. Számos hazai és külföldi vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a szennyezett levegõjû területen élõ lakosság körében jelentõsen magasabb a krónikus légzõszervi betegségben szenvedõk aránya, mint a tiszta levegõjû területeken, és a krónikus légzõszervi és asztmás betegek állapota rövid és hosszú idejû légszennyezés hatására egyaránt romlik. A légzõszervi tünetek fokozódnak, a légzésfunkció csökken, a gyógyszerfogyasztás emelkedik, és nõ a kórházi, illetve a sürgõsségi ellátásra való igény.

"Az allergiás légzõszervi betegségek és a levegõszennyezettség közötti összefüggésekrõl megállapítást nyert, hogy a levegõszennyezettség a légúti betegségek oka, elõsegítõ faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet" - mondta korábban az [origo]-nak Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese.