2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Károsak lehetnek a dezodorok?

Károsak lehetnek a dezodorok?
Az izzadás kellemetlen és felesleges – gondolják sokan. Többféleképpen próbáljuk megakadályozni: az izzadásgátlók, a hintõpor vagy akár a lézeres kezelés mellett a leginkább hétköznapi megoldás a dezodorok használata.

Az izzadás fontos élettani folyamat, hiszen szabályozza a testhõmérsékletet és egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Ám az izzadság gyorsan lebomló, magas fehérjetartalmú váladék, amely a bomlás során kellemetlen szagot áraszt, s a dezodorok feladata, hogy ezt a szagot semlegesítsék.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy a dezodorok és a parfümök mesterségesen elõállított kémiai anyagokból készülnek, amelyek a bõrünkön át felszívódva bekerülnek a szervezetünkbe, és ott könnyedén reakcióba léphetnek a szöveteinkkel.

A dezodorok mellrákot okozhatnak – ez a hír évekkel ezelõtt röppent fel Amerikában, ahol egyes kutatók kapcsolatot véltek felfedezni a hónaljápolási szokások és a mellrák kialakulása között. Állításuk szerint azok a nõk, akik rendszeresen használnak dezodoros stifteket, nagyobb eséllyel lesznek mellrákosak, mint azok, akik nem. A dezodorok – mint gyakorlatilag minden más termék is a piacon – különbözõ tartósítószereket és alumíniumot tartalmaznak, s ugyanezeket a tartósítószereket mutatták ki az emlõdaganatokban is. A hír hallatán több ország független kutatói is kiterjedt vizsgálatokba kezdtek, s több mint kétezer rákos melldaganattól szenvedõ nõt vizsgáltak meg, összehasonlítva tisztálkodási szokásaikat más, egészséges nõkével. Ekkor került reflektorfénybe az alumínium hatása.

Az alumíniumsók úgy gátolják az izzadást, hogy összehúzzák a pórusokat, így azok nem tudnak kiürülni. Bõrirritáló hatásuk lehet: egyes kutatások szerint az alumínium egy idõ után eltömíti a pórusokat, majd lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, és növeli a mellrák kialakulásának esélyét, mert képes kötõdni a szervezet ösztrogénreceptoraihoz. Mivel az ösztrogén szerepet játszik az emlõdaganat képzõdésében, minden, az emlõbe bejutó ösztrogénhatású vegyület potenciálisan rákkeltõ hatású. Az alumíniumvegyületek különösen a hónalj borotválása utáni dezodorhasználat során képesek könnyen átjutni a bõrön.

Egy brit tanulmány szerint is van kapcsolat a dezodorok használata és bizonyos mellrákfajták kialakulása között. A kutatók mindezt arra alapozzák, hogy egyes emlõdaganatokban nagy mennyiségben találtak olyan kémiai tartósítószereket, amelyeket a gyógyszer-, a kozmetikai és az élelmiszeripar alkalmaz. A tanulmány szerint egy bizonyos POH- (para-hidroxi-benzoesav, paraben) alapú dezodor használata és a mellrák elõfordulása között fedezhetõ fel összefüggés – márpedig szinte nincs olyan kozmetikai termék, amely ne tartalmazná ezt az anyagot. A parabenrõl eddig is ismert volt, hogy hasonlóan hat a szervezetre, mint a mellrák kifejlõdésében szerepet játszó ösztrogénhormon. Ráadásul a kutatók szerint a rákos daganatok nagy része az emlõnek a hónaljhoz legközelebb esõ részében fejlõdik ki, amibõl szintén következtetni lehet a dezodorok káros befolyására.

A mellrák és a dezodor közti kapcsolatot vizsgáló kutatások tulajdonképpen nem bizonyították be egyértelmûen az összefüggést a két dolog között, de megcáfolni sem tudták azt. Az elmúlt években ennek ellenére Amerikában és Nyugat-Európában több dezodorból is kivonták az alumíniumot, vagy csökkentették annak mennyiségét. A magyar szakemberek szerint a nálunk kapható stiftek nagyobb százalékában még található alumínium, de állítólag a dezodorainkban lévõ mennyiség nem káros egészségünkre. Ez akár megnyugtató is lehetne, ám a legtöbb kozmetikai szer tartalmaz tartósítószert – ezeknek pedig eddig kevesebb mint a felét vizsgálták be biztosan.

A natúrkozmetikumok megoldást jelenthetnek. A természetes dezodorok – legyenek ásványi só vagy egyéb növényi összetevõ alapanyagból – a már testbõl távozott váladékkal kerülnek reakcióba, és semlegesítik azok kellemetlen szagát, vagy elnyomják különféle illóolajok segítségével. Legalkalmasabb erre egyébként a zsálya, a levendula és a citromfélék.