A csontok vészjelzése

Biológiai terápia és lágylézer

A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt. Ennyi bottal járó, mankóra támaszkodó embert sehol a világon nem láttam, mint Magyarországon - mondta a minap vendégségbe hazalátogató külföldi ismerõsöm. Bár megállapítása helytálló, egyáltalán nem magyar specialitásról van szó. Az ízületi porckopásos betegségek különféle fajtái a világ népességének 15 százalékát érintik, vagyis mindenütt népbetegségnek tekinthetik. Mégpedig olyan népbetegségnek, amely nem csupán az idõs korosztályt érinti, hanem egyre inkább a fiatalokat is, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás okozta rizikófaktorok szaporodása miatt.

Megerõsíti ezt dr. Kiss Csaba György reumatológus szakorvos is, aki magyarázatát azzal kezdi, hogy bár már Hippokratésznél elõfordul a "reuma" kifejezés, valójában nem egy betegségrõl van szó, hanem egy kórkép gyûjtõfogalmáról, egy tünetcsoportról.

- A klinikai kép alapján van gyulladásos, idült kopásos reumatikus betegség, beszélhetünk lágyrész reumatizmusról, valamint a csontok, ízületek betegségeirõl. Kopásos ízületi betegségben nálunk legalább egy millióan szenvednek. A mozgásszervi betegségek igen nagy terhet jelentenek a betegnek, családjának és a társadalomnak is. E betegségek legismertebb klinikai tünete a fájdalom, ami ugyan ma már sokféle módon csillapítható, de leginkább a recept nélkül is kapható gyógyszereket részesítik elõnyben a betegek. Ezeket minden kontroll nélkül szedik, holott - bár idõlegesen csakugyan megszüntetik a fájdalmat - veszélyes mellékhatásokat okozhatnak. Leggyakrabban a gyomor és bél nyálkahártyáját támadják meg, s akár gyomorvérzést is okozhatnak.

A reumatikus betegségek körében sajátos helyet foglal el a sokízületi gyulladás, mikor több, fõként kisebb ízületet támad meg a kór. Okai sokfélék lehetnek, egy tüskeszúrástól a baktériumfertõzésen át a szervezetben felhalmozott anyagcsere termékekig. A gyulladás kialakulhat lassan, de akár viharos gyorsasággal is. Reggeli lázat, ízületi merevséget, fájdalmat okoz és gyakran az ízületek deformálódásához vezet. Krónikus betegség, amely nemcsak fájdalmas,hanem rontja a mindennapi életminõséget is, ezért beteg és orvos hosszú távú együttmûködését feltételezi.

A reumatikus betegségeknek - az arthrosisnak - a kezelése igen sokrétû. Itt is a megelõzésre kellene helyezni a fõ hangsúlyt a helyes testtartás gyerekkori megtanulásától az egészséges életmód, sport, mozgás, táplálkozási szokások megfelelõ alkalmazásáig. De ha már kialakultak panaszok, akkor a rendszeres orvosi vizsgálat, az egyénre szabott, gyakran komplex, terápia nem maradhat el, a progresszió megakadályozása érdekében. Nem véletlen, hogy a reuma szakrendeléseket kétszer annyi beteg keresi fel, mint például a belgyógyászatokat, az sem, hogy az utóbbi években világviszonylatban megnégyszerezõdött az ezekre a betegségekre fordított pénzösszeg.

Az alattomos kór elõbb utóbb mozgáskorlátozottságot, majd munkaképtelenséget, rokkantságot okoz, és a mindennapi életvitelben is nagyban korlátozza a beteget.

Az ízületi panaszokra - mind a fertõzés nyomán keletkezõ gyulladásos tünetekre, mind a kopásos eredetû ízületi betegségekre, a csontanyagcsere zavarokra, a csontritkulásra és a túlterhelés következtében fellépõ fájdalmas gyulladásokra - sokféle terápiát alkalmaznak. A gyógyszeres kezelés jó kiegészítõje a fizioterápia, a gyógyfürdõ. De megjelentek újfajta terápiás lehetõségek is, mint például a biológiai terápia, mely a tartósan gyulladt ízületben lezajló, s elváltozásokhoz is vezetõ folyamatokat fékezi, egy fehérjemolekula segítségével. Szigorú szakmai kontroll mellett ezt a terápiát a hazai reumatológai centrumokban már végzik. Dr. Megyaszai Mária reumatológus szakorvos szerint ez a terápia fõként a reumatoid arthritisben szenvedõknél hatásos. Hazánkban évente mintegy 1000 új betegnél diagnosztizálják ezt a kórt.

Újabban hallani egy jégkamrában, mínusz 110 fokon történõ kezelésrõl is, mely a szervezet sokkhatáson alapuló erõmozgósításán alapszik, de eredményességérõl még megoszlik a szakemberek véleménye. Viszont már jó egy évtizedre tekint vissza a lágylézer terápia alkalmazása az Állami Egészségügyi Központban, ahol Sandra Sándor orvosezredes elmondja, hogy alkalmazását még a feltalálók egyike, néhai Mester Endre kezdte, majd késõbb Tanai János orvosezredes szorgalmazta használatát. Most a lágylézer ambulancia vezetõjeként Sandra fõorvos úgy látja, hogy rendkívüli lehetõségrõl van szó.

- A fájdalomcsillapító, izomlazító, a regenerálódást segítõ, sokoldalú terápiára alkalmas lágy lézer bevált a reumatikus kórok kezelésénél. A betegek nagyon szeretik, mivel alkalmazása fájdalommentes és fájdalmat szüntetõ. Eddig több mint százezer beteg panaszát sikerült központunkban csökkenteni általa. Önálló és kiegészítõ kezelésre egyaránt alkalmas. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a terápia gazdaságos, az egyszeri, nem olcsó beruházása gyorsan megtérül. Saját fejlesztésnek köszönhetõen - az eddigi sikeres tapasztalatok birtokában - ma már bõvült "munkakörben" dolgozik a lágylézer, például az igen kellemetlen herpeszt, övsömört, fülzúgást is kezeljük vele, az akupunktúrás pontokra történõ hatással.

Leopold Györgyi