A beszédhibák egy része inkább azt zavarja, aki hallja õket. A dadogás azonban más, az magát a dadogót is kínos, szégyellni való helyzetbe hozza, sokak szemében nevetségessé teszi. A logopédus azt állítja: személyre szabott gyógymóddal nemcsak a lelki sérülések kerülhetõk el, vagy legalább enyhíthetõk, hanem sok esetben maga a dadogás is megszüntethetõ.
- Ahány dadogó van, annyiféle dadogás létezik - állítja Schmidtné Balás Eszter logopédus, aki szerint az esetekben mindössze annyi a közös - akár kisebb, akár nagyobb gyerek, olykor felnõtt a páciens -, hogy nem tudnak folyamatosan beszélni.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Balás Eszter könyvet is írt, amellyel a társadalom szülõként, tanárként, dadogóként vagy pusztán érdeklõdõ emberként érintett részéhez kívánt szólni. A könyv címe - Képes könyv a dadogásról nemcsak a kötet grafikáira utal, hanem a "képes" szóval a lehetõségre is, hogy a dadogástól meg lehet szabadulni. Egyben a negatív társadalmi megítélés, a dadogással szembeni elõítéletek és intolerancia elleni harchoz is tanácsokat ad, s a pedagógustársadalomnak segítséget nyújt e beszédhiba olyatén kezelésében, hogy az érintett gyereknek ne kelljen szégyenkeznie az iskolában, ezzel további sérüléseket szerezve.
- A szakirodalom egységes abban, hogy a gyerekek háromnegyed részénél tapasztalható az élettani akadozó beszéd abban az életkorban, amikor a gondolkodás fejlõdése lehagyja a beszédét - állítja a logopédus. - A kiskorú tudja, hogy vannak élõlények, tárgyak, a fogalmakat is megismerte már, de a nevük nem mindig jut eszébe. Ez nagyon bosszantó tud lenni, s a gyerek elkezd akadozni a beszédben. A jelenség gyakran magától elmúlik. A környezet leghelyesebben teszi, ha nem tulajdonít neki túl nagy jelentõséget, és olyasféleképpen reagál, mint amikor elesik a gyerek. Azzal vigasztaljuk, hogy "katonadolog", a dadogást hallva pedig így szólhatunk: "hoppá, elakadtál, semmi baj, majd túl leszünk rajta!".
A helyzet azért a logopédus szerint sem ennyire egyszerû.
- Akkor beszélhetünk dadogásról, ha valaki dadogónak tartja saját magát vagy a környezet annak tartja az illetõt. Három esetben kell szakemberhez fordulnia a családnak: ha súlyos a dadogás, tehát percekig görcsöl és nem tud megszólalni szegény gyerek, ha az enyhe mértékû ismételgetés, akadozás több mint fél éve tart vagy ha a dadogás nagyon zavarja a beszédhibával küszködõt, illetve a környezetét. Az elsõ és legfontosabb feladat ilyenkor a család megnyugtatása, s a bizakodás, hogy le fogják gyõzni ezt a nehézséget. Néha már ettõl megoldódik a gond. Ajánlatos nyugalmas légkört teremteni otthon, a párkapcsolati konfliktusokat, a nevelési kérdésekben megmutatkozó véleménykülönbségeket a szülõknek négyszemközt kell megtárgyalni. A gyerek ugyanis gondolatban nem választja el egymástól a szüleit, anya és apa egy egység. Ha õk összekülönböznek, az egység felbomlik, s elveszhet a kicsi biztonságérzete.
A logopédus szerint célravezetõ módszer lehet fizikai értelemben lekuporodni a gyerek szintjére: térdelni vagy guggolni, hogy a kisgyerek szemtõl szemben lássa a szülõ arcát, hogy belenézhessen a szemébe, érzékelje a szájmozgását, a mimikáját. Esti mesét szokott még javasolni pácienseinek, olyan költött történetet, amelyben lehetõleg bújtatottan a gyerek a fõszereplõ. Meg lehet személyesíteni a kedvenc játékát, s azzal történnek meg az adott nap valóságos negatív eseményei, de a sérelmek a história végén valahogyan feloldandók. Így erõsíthetõ a gyerek, dadogást legyõzni segítõ belsõ biztonsága. A felnõttekkel is meg kell értetniük a szakembereknek olykor, hogy egy dolgot lehet egyszerre szeretni is meg nem szeretni is. A testvérféltékenység például teljesen természetes érzés.
Az oki terápiákban a tünetek enyhítése mellett inkább a dadogók én-erõsítése folyik. Az a cél, hogy a gyerek minél biztosabb legyen önmagában. Balás Eszter erre komplex mûvészeti terápiát dolgozott ki. A gyerek ugyanis bizonyos életszakaszban önmagát azonosítja a cselekedeteivel. Amikor észreveszi, hogy tud alkotni, a firkából meg a festékkel pancsolásból is születhet valami gyönyörû, akkor nagyon boldog.
A dadogást megszüntetõ terápiához sok türelem kell. Évek is eltelhetnek, míg javulás mutatkozik. Minél késõbb kezdik a kezelést, annál nehezebb, mert a beszéd személyiségjegy, ha valaki sokáig dadog, az "hozzánõ". A dadogást a logopédus sajnos nem tudja kihúzni a kliens szájából, mint a fogorvos egy rossz fogat, hanem újfajta beszédmódot alakíttat ki a páciensével. Most egy hatvanhét éves nyugdíjast is kezel, aki szeretné, ha társaságban nyugodtan belefoghatna egy vicc elmesélésébe úgy, hogy közben nem akadozik össze a nyelve. A terápián technikát tanul, látja, hányféleképpen lehetne beszélni: gyorsan, lassan, magasan, mélyebben, dallamosabban. S neki kell kiválasztania azt, amelyiket meg tudná szokni.