A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével. Eszerint a kisbaba már néhányhónaposan felismeri az interaktív helyzetek tanító jellegét és elméjét tanulásra kész "üzemmódba" kapcsolja. A csecsemõk veleszületett érzékenységgel reagálnak azokra a kommunikációs jegyekre, amelyek a másik közlésre irányuló szándékát jelzik, ilyen például a szemkontaktus, megszólítás, a tekintet váltása a baba és egy tárgy között. E viselkedéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezik.
A magyar kutatóknak most kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát. A vizsgálatot Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének fõmunkatársa végezte, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel, valamint az ELTE Etológia Tanszékének két munkatársával, Miklósi Ádámmal és Erdõhegyi Ágnessel együttmûködésben.

A kísérletben 10 hónapos csecsemõk tárgykeresõ viselkedését vizsgálták egyszerû rejtési helyzetben. Ebben a baba szeme láttára újra és újra elrejtettek egy játékot a két edény valamelyike alá, majd hagyták, hogy megkeresse. Miután a baba már magabiztosan nyúlt az ismételten elrejtett tárgyért a megszokott edény felé, a következõ próbában azt láthatta, hogy a tárgy a másik, addig üresen álló edény alá kerül. A 10 hónapos csecsemõk ilyen esetben jellegzetesen hibáznak, a korábban bevált, ám most éppen üresen álló edényhez nyúlnak. Ezt a keresési hibát több mint ötven éve ismeri a csecsemõpszichológia. Bár különbözõ magyarázatok születtek ezzel kapcsolatban, valamennyiben közös az, hogy a hibát az értelmi fejlõdés átmeneti állapotának tulajdonítják, mely a gondolkodási-, a memória-, a mozgáskoordinációs-, vagy a gátlási képességek éretlenségére vezethetõ vissza.

A magyar kutatók Science magazinban közölt eredményei azonban a természetes pedagógia elméletének alkalmazásával az ismert jelenség alapvetõen új magyarázatát adják. A kísérletbõl kiderült, hogy a tárgy elrejtésekor a tanításra utaló jegyek megváltoztatásával a csecsemõk keresési hibája is aktívan befolyásolható. Amikor a tanítási szándékra utaló viselkedési jegyek elmaradtak az ismételt rejtések során, akkor a babák jóval kevésbé estek abba a hibába, hogy a tárgy új helyre rejtésekor az akkor éppen üres edény alatt keressék.

A korábban ismételten jutalmazott, de most üres edény alatt való tárgykeresést Csibra Gergely azzal magyarázza, hogy a csecsemõk a kommunikálva rejtést általános tanítási helyzetnek tekintik, így félreértelmezve a helyzetet nem itt-és-most feladatként oldják meg, hanem általánosítható információt ragadnak meg.

A csecsemõk pedagógiai érzékenysége persze általában nem vezet ilyen hibás megoldásokhoz. Jelentõsége abban rejlik, hogy az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatok fontos alapmechanizmusa - vélik a magyar kutatók.