Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.
Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.
A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Bár a stressz kismértékben tehát egészséges, semmiképpen ne éljünk tartós nyomás alatt. Ha szeretnénk megõrizni egészségünket, lehetõleg az utolsó pillanatban csomagoljunk be, vagy az esti vacsorára az ebédszünetünkben vásároljuk meg a tökéletes öltözéket.
A kísérletek rámutattak, hogy azok a sejtek, melyeket közvetlenül érintenek a stressz okozta fizikai hatások, hamar újjászervezik, regenerálják magukat. A test öregedését lelassíthatjuk, ha a sejtek önmagát újjáépítõ mechanizmusát rendszeresen kihasználjuk. Trenírozzuk hát testünket kisebb stressz helyzetekkel és fittek maradhatunk. Kyriazis professzor azonban hangsúlyozta, csak a múlékony aggodalom értékes a szervezetünknek, a tartós stressznek egészséget károsító, negatív hatása van.
Kyriazis állításait alátámasztják más kutatások is. Az Ohio Állami Egyetem fakultánsán hasonló eredményre jutottak egy kísérlet során, melyben azt vizsgálták, hogyan reagál a test a különbözõ stresszhatásokra. Míg egyes ingerek pozitívan hatottak, addig bizonyos stresszformák kiiktatása negatív reakciókat váltott ki a szervezetbõl. A határidõk betartására irányuló igyekezetünk erõsíti immunrendszerünk, de például egy erõszakos sorozat megtekintése a tévében éppen ellenkezõleg, gyengíti azt.
A kísérletet Jos A. Bosch, a témával foglalkozó jeles tudós vezényletével végezték harmincnégy résztvevõvel több holland egyetemen. A vizsgálat két részbõl állt. Az elsõ szituációban a diákoknak tizenkét perc alatt kellett kitölteniük meghatározott témában egy tesztet. A második fordulóban ugyanannyi ideig, azaz tizenkét percig véres képsorokat nézettek velük.
A kutatásban a különbözõ stressz helyzetekre adott védekezõ mechanizmust figyelték meg, méghozzá a résztvevõk nyálában található fehérjéken keresztül. Az elsõ esetben, a gondolkodtató feladatsor által olyan fehérjék termelõdtek a nyálban, melyek az immunrendszerre erõsítõ hatással vannak, ezzel szemben az erõszakos jelenetek épp az ellenkezõ hatást váltották ki: a védelmi rendszerünket óvó fehérjék száma jelentõsen csökkent.
A nyálban meglévõ immunglobulinoknak ugyanis lényeges szerepe van a kórokozók megsemmisítésében, így a betegség kialakulásának megelõzésében. Összefoglalva elmondhatjuk tehát, egy kis izgalom az élet sója lehet, de az eltúlzott és erõszakos életvitel minden esetben az egészség rovására mehet.