A gyermekeknek is árt, ha az anya éhezik

Egy, az 'Addiction' címû szaklapban megjelent tanulmány szerint nagyobb eséllyel alakulnak ki függõségi problémák és egyéb mentális panaszok azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a fogantatásuk idején nem jutott elegendõ táplálékhoz. A Bouman GGZ és a Rotterdami Erasmus Egyetem kutatói az 1944 és 47 közötti 'nagy téli éhínség' idõszakát vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a terhesség alatt éhezõ anyák gyermekeinél nagyobb eséllyel alakulnak ki addikciós és egyéb mentális problémák. A nagy téli éhínség 1944 októberének közepétõl 1945. május 12-éig tartott, és az ebben az idõszakban született gyerekek körében jelentõsen nagyobb a krónikus betegségek elõfordulásának száma, mint az elõbb vagy késõbb születettek esetében. Ezek között akadtak fizikai bajok is-szív- és érrendszeri betegségek-, de elsõsorban a lelki betegségek száma nõtt-skizofrénia, krónikus depresszió. Hollandiára ebben az idõszakban teljes embargót vezetett be az akkor hatalmon lévõ német kormány, melynek következtében több mint 22000-en éhenhaltak.

A napi étel fejadagok tápértéke ebben az idõszakban alig haladta meg az 1000 kalóriát. Összehasonlításképpen, egy egészséges nõ normál kalóriabevitele átlag napi 2300 kalória, egy férfié 2900. Várandós anyáknak ennek akár a kétszeresére is szükségük lehet a terhesség és a szoptatás idején.

Az újabb kutatások szerint a magzatok agya nem képes megfelelõen fejlõdni, ha az anya nem jut elegendõ táplálékhoz a terhesség ideje alatt. Ez a magyarázata a mentális problémák nagyobb számú elõfordulásának.

„A fejlõdõ országokban a mai napig nem ritka, hogy várandós anyák éheznek, ez pedig nem csak rájuk, de születendõ gyermekükre is rendkívül káros” - nyilatkozta a tanulmány egyik írója, Ernst Franzek.

Medipress