2024.03.29. - Auguszta

Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok

Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok
Egy újonnan készült, az eddigieknél átfogóbb felmérés szintén megerõsítette azt a korábban már több kutatás által is feltárt összefüggést, amely szerint a dohányosok hosszú távon fokozottan veszélyeztetettek az idõskori sárgafolt-elfajulás kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A dohányzás már korábban is kiemelt helyen szerepelt az idõskori sárgafolt-elfajulás (age-related macular degeneration, AMD) elkerülhetõ kockázati tényezõinek listáján (lásd például az egyik korábbi, 715 résztvevõvel végzett kutatás eredményét: A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az idõskori látásromlás kockázatát).
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az AMD sok fejlett országban élen áll az idõs korban látásvesztést okozó betegségek között. A dohányzás különféle módokon járulhat hozzá az AMD kifejlõdéséhez, egyebek mellett azzal, hogy feléli a szervezet antioxidáns-tartalékait, csökkenti a szem vérellátását, és befolyásolja a szem ideghártyájának pigmenttartalmát.

Ronald Klein és munkatársai a Wisconsini Egyetemrõl 4926 helyi lakos bevonásával kezdték vizsgálataikat 1987-88-ban. Az alanyok kora akkor 43 és 94 év közé esett. A toborzás befejeztével, 1988 és 1990 között végigvizsgálták a résztvevõket, majd 15 éven keresztül ötévente újabb vizsgálatokra került sor. Az AMD esetleges kialakulását, illetve a kialakult betegség állapotát a szem ideghártyájáról készült fényképekkel mérték fel és dokumentálták. A szerzõk megfigyelték még az AMD lefolyásának összefüggését a dohányzás néhány további jellemzõjével is, így például annak intenzitásával, a doboz-év szorzattal (hány évig és napi hány dobozzal dohányzott valaki: 10 éven át napi 2 doboz például 20 doboz-évnek felel meg), valamint a cigarettázásra való rászokás és leszokás idõpontjával.

A tanulmány kezdetekor a férfiak 21%-a és a nõk 18%-a volt dohányos. Az elkövetkezõ 15 évben bennük 47%-kal nagyobb eséllyel jelentkezett a betegség korai, legkevésbé súlyos formája. Ezen kívül a dohányosokban korábban (átlagosan 69,2 éves korban) mutatkoztak az AMD jelei, mint azokban, akik azelõtt dohányoztak, de a vizsgálat kezdetekor már abbahagyták, vagy azokban, akik sohasem voltak dohányosok (a két utóbbi csoportban átlagosan 72,3 éves korban és 74,4 éves korban jelent meg a betegség). Az, hogy az alanyok dohányoztak-e a vizsgálatba való bevonás idején, befolyással volt az AMD elõrehaladásának sebességére is a 15 év alatt.

A szerzõk mindebbõl arra következtetnek, hogy a dohányzás - minden egyéb befolyásoló faktortól függetlenül is - egyértelmû kapcsolatban áll az AMD kialakulásával és elõrehaladásával. Ez természetesen messzemenõ egészségnevelési következményekkel bír, mivel a vizsgálatban megfigyelt, a dohányosokban halmozottan fellépõ korai AMD nyilvánvalóan elõrejelzi a kései, vaksággal is fenyegetõ súlyos AMD veszélyét: mindez jó eséllyel megelõzhetõ, hiszen a dohányzási szokások mindenkinél befolyásolhatóak.

origo - egészség