A madárinfluenza egy új törzse könnyebben terjed emberrõl - emberre

Amerikai kutatók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberrõl-emberre könnyebben terjedõvé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.

"A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban. "Ez az influenza altípus kifejlõdött és olyan tulajdonságokra tett szert, melyek aggodalomra adnak okot azt illetõen, hogy könnyebben terjedhet emberrõl-emberre." A Maryland Egyetem kutatócsoportja ennek a madárinfluenza típusnak, az úgynevezett H9N2 vírusnak az átvitelét vizsgálta menyéteken, hogy megállapíthassák, hogyan terjed a kórokozó. 1988-tól 2003-ig ötfajta baromfiból gyûjtött öt H9N2 típust vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a vírus nem a levegõ útján terjed.

Egy Leu226 nevû, a vírus felületén lévõ aminosav felelõs a betegség terjedéséért. Az is kiderült, hogy a menyétek fogékonyabbak az olyan H9N2 vírusokra, melyek korábban embereket fertõztek.

"Bár nem figyeltünk meg levegõ útján történõ átvitelt, a vírus több légzõszervi szövetben sokszorozódott, és olyan klinikai jeleket váltott ki, melyek a humán H3N2 "szülõ-vírus" esetében tapasztaltakhoz hasonlít. Eredményeink arra utalnak, hogy a H9N2 vírusok kialakulása és gyakorisága a szárnyasokban jelentõs fenyegetettséget jelent az emberekre nézve."

A madárinfluenza vírus H5N1 törzse több mint 230 ember halálát okozta 2003. vége óta a fertõzött szárnyasokkal való érintkezés következtében. A halálesetek körülbelül fele Indonéziában történt. Az egészségügyi szakemberek attól félnek, hogy a törzs mutáció révén olyan formát vehet fel, amely könnyebben terjed amberrõl-emberre, ami pándémia kialakulásához vezethet.