"A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Egy Leu226 nevû, a vírus felületén lévõ aminosav felelõs a betegség terjedéséért. Az is kiderült, hogy a menyétek fogékonyabbak az olyan H9N2 vírusokra, melyek korábban embereket fertõztek.
"Bár nem figyeltünk meg levegõ útján történõ átvitelt, a vírus több légzõszervi szövetben sokszorozódott, és olyan klinikai jeleket váltott ki, melyek a humán H3N2 "szülõ-vírus" esetében tapasztaltakhoz hasonlít. Eredményeink arra utalnak, hogy a H9N2 vírusok kialakulása és gyakorisága a szárnyasokban jelentõs fenyegetettséget jelent az emberekre nézve."
A madárinfluenza vírus H5N1 törzse több mint 230 ember halálát okozta 2003. vége óta a fertõzött szárnyasokkal való érintkezés következtében. A halálesetek körülbelül fele Indonéziában történt. Az egészségügyi szakemberek attól félnek, hogy a törzs mutáció révén olyan formát vehet fel, amely könnyebben terjed amberrõl-emberre, ami pándémia kialakulásához vezethet.