Minek a jele a romló szaglás?

Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan... ...a dezodoros flakonra emlékeztetõ külsejû és méretû készüléket gyárt, amellyel gyorsan megállapítható, ha valakinek megromlott a szaglóképessége. Az SNF (Sniff Magnitude Test=szippantási mérték mérõ) tulajdonképpen azt méri, hogy valaki milyen mélyeket szippant. Abból az élettani jelenségbõl kiindulva, hogy amikor szagot, illatot érzünk, automatikusan erõsebben szimatolunk, hogy megállapíthassuk: kellemes, vagy kellemetlen a szag, milyen erõs, s hogy milyen irányból érezzük.

A vizsgálat úgy zajlik, hogy a páciens orrlyukait kissé eltömik, hogy a szagot érezve igyekezzen a szûkített orrlyukakon át erõsebben felszippantani az érzékelt illatot. Az így elõkészített vizsgálati alanyhoz engednek a vizsgáló helyiségben különféle szagokat, hogy azokat megérezve, az orra elé tartott SMT felett erõs szippantásokkal igyekezzék megállapítani: mit is érez.

Ha a különféle szagokat egyáltalán nem érzékeli, fennáll a kezdeti, agyidegi sorvadás veszélye. Fennáll, de nem bizonyos! Arra viszont alkalmas a szippantás-mérõ, hogy felkeltse a gyanút, s emiatt más módon is alaposan vizsgálják meg a szagot kevéssé, vagy egyáltalán nem érzõ pácienseket.

Mediapress