A bélférgek és az AIDS

Egy bizonyos bélféreggel való fertõzõdés esetén a betegek sokkal fogékonyabbak az AIDS-betegség vírusára; ez megmagyarázhatja, hogy a HIV-vírus miért sújtja különösen a szubszaharai térség lakosságát - állítják amerikai kutatók.

A Schistosoma mansoni, más néven bilharziázis féreg által okozott betegség világszerte mintegy 200 millió embert érint. A fertõzött ember székletével és vizeletével üríti a féregpetéket, s ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. A féregpeték az itt élõ csigákba jutnak be, ott fejlõdnek és szaporodnak, majd a fertõzõképes formák száz számra kerülnek ki a vízbe. A fertõzött édesvízben fürdõzõ, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek, akiknek a szervezetébe a bõrön keresztül jut be a parazita.

A behatolás helyén viszketõ bõrgyulladás látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi, 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás, bélvérzés léphet fel. A betegek jelentõs hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a lárva a bõrben elhal. A fertõzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet. A kifejlett hím és nõstény 5-10 évig él az emberi szervezetben.

A kutatók Rhesus majmokon bizonyították be, hogy az élõsködõ jelenléte növeli a HIV-fertõzõdés valószínûségét. A majmok egyik csoportjánál fennállt a Schistosoma mansoni-val való fertõzõdés, a kontrolcsoport egyedei viszont teljesen egészségesek voltak. A továbbiakban a majmokat egy mesterségesen elõállított, "kombinált" HIV-vírussal fertõzték, amelyben "ötvözték" a majmoknál és az embereknél az AIDS-t kiváltó kórokozó alkotóelemeit.

Mint kiderült, 17-szer kevesebb vírus kellett ahhoz, hogy a bélférgekkel fertõzött majmoknál HIV-fertõzés alakuljon ki, mint a parazitáktól megkímélt, egészséges egyedeknél. - "A bélférgek jelenléte mintha olaj lenne a tûzre, ugyanis legyengítik az immunrendszert, s így kedvezõ feltételeket teremtenek a vírusok számára, hogy +elfoglalják+ a szervezetet" - magyarázta Ruth Reprecht, a Harvard Egyetem kutatója.

A vizsgálat másik résztvevõje, Evan Secor, az amerikai Betegségmegelõzési Központ (Center for Disease Control and Prevention) munkatársa szerint ezek az eredmények igazak lehetnek az emberek vonatkozásában is. - "Ez megmagyarázhatja, hogy Afrika szubszaharai térségében, ahol bolygónk lakosságának 10 százaléka él, miért koncentrálódik a világ HIV-fertõzötteinek és az AIDS-betegeinek a kétharmada. Az ok a tiszta ivóvíz és a csatornázás hiánya" - hangsúlyozta Evan Secor.

A bélféreg azonban nemcsak elõkészíti a HIV-fertõzés számára a táptalajt, a parazita jelenléte megsokszorozza a véráramban keringõ vírus mennyiségét is. Ez viszont azt jelenti, hogy a HIV-fertõzött sokkal nagyobb veszélyt jelent mások számára.

"Amennyiben rendkívül magas a vírusszám a vérben, több kerül a kórokozóból egyéb testnedvbe is, ami azt jelenti, hogy a beteg partnerei is nagyobb valószínûséggel fertõzõdnek meg" - magyarázta Ruth Reprecht, aki szerint e kutatás a közegészségügyi lépések szükségességére világítanak rá annak érdekében, hogy csökkentsék a bilharziázis-esetek számát azokban a térségekben, amelyeket leginkább súlyt az AIDS.