Egyre több a halláskárosult gyermek

A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén. Dr. Olusanya új kapcsolatok kialakítását szorgalmazza az újszülöttek hallásvizsgálatának finanszírozására a fejlõdõ országokban. Mivel a kormányok a korlátozott költségvetés miatt nem képesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokat, az alacsony és közepes jövedelmû országokban gyakorlattá kezd válni, hogy a köz- és magánszféra helyi társaságai mintegy közösen látják el az egészségüggyel kapcsolatos teendõket. Nigéria, Dél-Afrika, Malajzia, Brazília és Lengyelország példája is mutatja, hogy így is lehet hatékony egészségügyi ellátást biztosítani.

"Ezeknek a kezdeményezéseknek a fenntarthatóságát viszont veszélyezteti az állami szektor támogatásának hiánya és a különbözõ halálos betegségek miatti nyomasztó aggodalom világszerte."- folytatja a szerzõ. "Tekintve, hogy a fejlett országokban ma már rutinszerûen végzik a csecsemõk hallásvizsgálatát, ha nem sikerül kiterjeszteni ezt a gyakorlatot a fejlõdõ országokra is, ahol a halláskárosult gyermekek nagyjából kilencven százaléka él, az csak tovább mélyíti a gazdag és szegény nemzetek közti egyenlõtlenségeket az egészségügy terén."

A fülzúgás új kezelése

Little Rock - A kínzó fülzúgás megszüntethetõ és visszatérése is megelõzhetõ a koponya ismételt mágneses ingerlésével. Az elsõ ilyen eset leírását a Laryngoscope szakfolyóirat júliusi száma közli.

A fülzúgás gyakori panasz: lehet kellemetlen búgás, csöngés, morajló hang, de van, aki furcsa sziszegést, sipolást hall, amely idõben változhat is. Az egészségügyi statisztikák szerint az amerikaiaknak 17 százaléka szenved ettõl a kellemetlenségtõl. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a fülzúgás önmagában nem betegség, hanem tünet, és gondos vizsgálatot igényel, hogy az okot megtalálják.

Vannak betegek, akik számára a fülzúgást elfedõ háttérzene hallgatása enyhülést hoz, mások állapota hallókészülékre emlékeztetõ segédeszköz viselésével javul, ami a fülzúgásnál kellemesebb hang sugárzásával segít. Mark Mennemeier és John Dornhoffer az alacsony frekvenciájú, koponyán keresztül végzett, ismételt mágneses ingerlés (TMS) technikáját használták egy betegük makacs panaszainak kezelésére.

A TMS-eljárás során az érintetlen koponyán keresztül ingerlik rövid, mágneses behatásokkal az agyszövetet. A mágneshullám könnyen áthalad a koponyacsontokon és évtizedek óta alkalmazzák az orvostudományban. A mágneses ingerlést korábban fõleg az elmegyógyászatban igyekeztek fölhasználni, de a módszer egyelõre még mindig a kutatás fázisában van. A két amerikai kutató most a fülzúgás szüntetésére alkalmazta a TMS technikát.

Az általuk használt eljárás során a mágneshullám néhány centiméteres mélységben hatol be az agyszövetbe. A mágnes elektromos áramot indít el, ami az idegsejtek mûködését vagy gátolja, vagy ingerli.

A kutatók ebben az esetben arra gondoltak, hogy a fülzúgást rendkívüli idegi tevékenység váltja ki, ezért ezt kívánták gátolni. Elõször vizsgálatokkal tisztázták, hogy a beteg agyának halántéklebenyében hol vannak azok a területek, melyek fokozottan mûködnek. Ezután az alacsony frekvenciájú mágneses ingerlést célzottan itt alkalmazták.

A beszámoló szerint a beteg négy hónap múlva csak igen enyhe panaszokról számolt be, ugyanakkor kutatók a kezelésnek semmiféle mellékhatását nem észlelték. Voltak korábban európai vizsgálatok, de azokban az eredmény csupán rövid ideig érvényesült. A kutatók szerint ez az elsõ eset, amelyben a TMS-technika a fülzúgás kezelésére hosszú ideig hatásosnak bizonyult.